tumblr_n68na5kevp1rojh56o3_400

Nemrég lett vége a rabszolgás filmeknek Amerikában, a melegházasság meg adja az új témát, biztosan ezért döntöttek úgy az HBO-nál, hogy megéri végre megfilmesíteni Larry Kramer 1986-os The Normal Heart című színdarabját. Be is mutatták a napokban normális helyeken, nálunk majd csak július végén, Igaz szívvel címen. A koncepció ellenére erős lett.

Nem bízzák a véletlenre: Előkerült Ryan Murphy (American Horror Story, Glee, Kés alatt), mint rendező, felkérték az öreg Larry-t forgatókönyvírónak, aki eredeti darabjában saját magáról mintázta a kissé neurotikus new york-i meleg-aktivista szerepét, aki talán elsőként veszi fel a szélmalomharcot a keményvonalas reagani közönnyel az AIDS járvány előestéjén, amint felüti a fejét az akkor még “gay cancer”-nek hívott istencsapása, és elkezd fogyni a baráti köre.

A tolószékes Julia Roberts pedig egy igazi főnyeremény az első tüneteket összegyűjtő orvos szerepében, nem nagy spoiler, ha eláruljuk, a film közepén majdnem újra elkezd járni. Ügyesen hozza a Sigourney Weaver által már az Avatarban megalkotott karaktert: a morcos, de szakmájában eltökélt, áldozatkész erős nőt fehér köpenyben. Könnyein pedig még mindig oly szépen csillannak meg a kórtermi fények, mintha megint Oscarért menne.

Aztán berobban a képbe Mark Ruffalo, mint a főszereplő, Ned, és páratlan alakításával helyreteszi a dolgokat. Hiába a nem sok fordulattal kecsegtető, jól ismert történet és a kezdeti dinamizmustól eltekintve nyúlós-ragadós történetvezetés: a The Normal Heart jó. És ez a boldog-szomorú szemű Mark Ruffalo-nak és az élete szerelmét alakító Matt Bomer-nek köszönhető, meg persze a szerelemnek.

Miért jó?

A nyolcvanas évek óta Amerikában felnőtt egy teljes generáció, akinek javarészt alapértelmezés OUT”-nak lenni, persze, ha olyan helyen élnek, ahol nem kell 3 órát utazni az első Walmartig, így nem árt kihangsúlyozni: a film egy olyan internet előtti világba enged, ahol a betegség a sorra összerogyó melegekben pánikot, a prosztóbb heterókban akár jóérzést is kelthetett. Megint mások pedig összeesküvés-elméletektől sem riadtak vissza: lehet hogy az egész a CIA műve, hogy megfékezze azt a fene nagy szexuális szabadságot, amit a 70-es évek során vívott ki magának a meleg közösség? Egy ilyen világban veszi fel a kesztyűt a Ned, és szervezi meg az egyik első aktivista csoportot, hogy megoldást találjanak az egyre kilátástalanabb helyzetre.

Ned pedig végletes non-konformista, maga a két lábon járó küzdelem, lesz is ebből bonyodalom, előkerül Alfred Molina is, na de erre és a film ötletes keretes szerkezetére spoiler-veszély miatt nem térünk ki, lejön pár perc alatt. A fentiek alapján több sebből is fájni fog, de megéri.

Elcsépelt lesz, de ez a harc a mi történetünk, legyen az egy járvány, megdobált pride vagy egy megbomlott ál-rendező notórius buzizása egy lopott színház félhomályában. Mert azt ahogy Tommy az egyik temetésen megfogalmazza: a heterok nem segítenek. Mert egyszerűen nem szeretnek minket. És például ezért nem hallani erről a sztoriról történelem órán.

Igaz szívvel

(The normal Heart). Az HBO jól sikerült tévéfilmje az 1980-as évekbeli AIDS járvány előestéjéről.